LEXIKON

Tagliatelle

A legenda szerint a tagliatellét egy tehetséges udvari séf alkotta, akit Lucrezia d'Este hajviselete ihlette, mikor összeházasodott Annibale II Bentivoglióval 1487-ben. A valóságban Augusto Majani humorista fedezte fel 1931-ben. A recept neve: tagliolini di pasta e sugo, alla maniera di Zafiran (tagliolini tészta és szósz Zafír módra), és ezüst tányérokon tálalták. Az évek alatt a tagliatelle egyszerűbb, hétköznapi étellé vált.

A Bolognai Kereskedelmi Kamarában, egy üvegtárlóban tartják a tagliatelle arany példányát.

 

Tagliatelle és tagliolini (az olasz tagliare szóból származik, jelentése: ’vágni’, kiejtése kb. „táljátelle”) egy tradicionális tészta Olaszországból, Emilia-Romagna és Marche régiókból. A tagliatelle egyes darabjai hosszú, lapos szalagok, melyeknek formája hasonlít a fetuccinéhoz és általában 6,5–10 mm szélesek. A tagliatellét számos szósszal lehet tálalni, bár a klasszikus a Bolognese szósz. A tagliolini egy másik fajta tagliatelle, ami hosszú és henger alakú.

A tagliolini és a tagliatelle tészták tojással készülnek. A hagyományos arány 1 tojáshoz 100 g liszt.

A bavette vékonyabb, mint a tagliatelle, még vékonyabb a bavettine.

Mivel a tagliatelle friss tésztaként készül, anyaga pórusos és kemény, ideális sűrű szószokhoz, marhához, borjúhoz, disznóhoz, alkalmanként nyúlhoz, akárcsak számos más kevésbé gazdag, inkább vegetariánus változathoz, mint briciole e noci (morzsával és magokkal), uovo e formaggio (tojással, sajttal), kevésbé gazdag carbonara, vagy egyszerűen pomodoro e basilico (paradicsommal és bazsalikommal).

-->