Elköltöztünk! Új címünk: 1093 Budapest, Csarnok tér 5. Megtekintés térképen

LEXIKON

Amaránt

Az amaránt a Föld egyik legősibb kultúrnövénye, tanúja volt az azték és inka birodalmak felvirágzásának és bukásának. Amerika felfedezése előtt az ott élő népek számára alapvető táplálékforrás volt a kukoricával és a babbal együtt, akárcsak a gabonafélék a mai Európában. Tudatos termesztése 5-6000 évre nyúlik vissza.

A különböző amarántfajták magjainak átlagos fehérje-, zsír-, rost- és ásványianyag-, valamint az esszenciális aminosavak közül a lizintartalma (izomépítésben és regenerációban szerepet játszó aminosav) nagyobb, míg a szénhidráttartalma kisebb a hagyományos gabonaféléknél. Szakirodalmi és hazai mérési adatok szerint az amarántmag lisztje a búzalisztnél kétszer-háromszor több lizint, ötször több vasat, hétszer több kalciumot, négyszer több cinket tartalmaz, s nagy a magnéziumtartalma is (Léder, 1998, Szőcs, 1995).

Magnéziumtartalma azért is figyelemreméltó, mert a magnézium egyike azoknak az anyagoknak, amelyek az infarktus megelőzésében szerepet játszanak.
Az amaránt mag jó riboflavin-, niacin- és tokoferolforrás.

Karotint nem, viszont a többi gabonafélétől eltérően aszkorbinsavat tartalmaz. A mag telítetlen zsírsavakban is gazdag. Az amarántmag fő szénhidrátkomponense a gabonafélékhez hasonlóan a keményítő.

Keményítőtartalma révén alkalmas a kenyérsütésre. Az őrölt magot a búzaliszthez keverve 1:3 arányban jó minőségű, kissé sötétebb színű, laza, kellemes ízű kenyér kapható.

Az amarántőrleménnyel készített ételek és termékek fehérje-, élelmirost- és ásványianyag-tartalma mindig nagyobb, mint a kizárólag búzalisztből készített termékeké.
A kipattogatott amarántmag kellemes, enyhén pörkölt ízű termék, kiválóan alkalmas reggeli müzlikhez adagolva, tejjel elkeverve.

-->